Kétéves kényszerszünet után a rövidke tavaszi szünet előtti napokban végre megtarthattuk a névadói megemlékezésünket. Érthető, hogy a művészei, kulturális seregszemlére már nagyon ki voltunk éhezve, hiszen az elmúlt két tanévben, a kényszerű otthoni tanulás időszakában erről is le kellett mondani. Részletes beszámolónkat alább olvashatják.
A nagy múltú Leövey Akadémia néhány éve offline állapotban volt, amikor Jéga-Szabó Krisztina tanárnő és a 12. A osztályos Kálmán Róza kezdeményezte a program felújítását. Elsőként március 2-án Nagy Tamás tanár úr tartott előadást a magyar vasút építés- és építészettörténetéről telt ház előtt a Kodály-teremben.
Az e heti programok Kálmán Róza előadásával kezdődtek. A biológia elkötelezett rajongója a rákosi vipera élőhelye és védelme tárgyában sok éve zajló kutatótevékenységről nyújtott izgalmas élménybeszámolót. Róza maga is rendszeresen részt vesz ebben a programban.
Kutassyné Weisz Melinda tanárnő ugyan már két éve megérdemelt nyugállományát tölti, de két általa alapított programot továbbvisznek az utódok. Először a negyedik órában a „lépcsős” versmondásra gyűltek össze az érdeklődők, melyen a költészet napja alkalmából diák és tanár adott elő egy-egy szép verset a mély szerelmi érzéstől a bölcs életigazságokon át a fájdalmas nemzetféltéssel bezárólag. A programot Földváriné Farkas Ildikó tanárnő szervezőmunkájának köszönhetjük.
A színkör nehéz örökségét pedig Frankó Emília tanárnő vette át Kutassy tanárnőtől. Növendékei az egész tanévben készültek csütörtökönként, és első alkalommal Szigligeti Ede örökbecsű klasszikusát, a Liliomfit mutatták be hétfőn és kedden. A hűséges közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a diáktársak színvonalas produkcióját. Április végén még két előadáson pótolhatja ezt az élményt az, aki hétfőn és kedden nem fért be a Kodály-terembe.
Éppen csak kiköltöztették a díszleteket, és máris kezdődött a gálaműsor a díszteremben. Először Füredyné karvezető szólaltatta meg az Andor Ilona-kórust, akik ismét elbűvölték hangjukkal a közönséget. Három daluk közül az egyikben Adorján Zsófia 10. A osztályos tanuló fuvolán játszott.
Ezután az iskolán kívüli művésztevékenységet folytató diákjaink következtek: Antochi Patrik (11. B) és Molnár Fanni (10. B) Duna menti sváb néptánccsoportja táncolt; Heim Réka (12. A) a Spicc & Flex nevű moderntánccsoporttal lépett fel, melyet Fásy Ildikó tanárnő koreografál; Péter Bence (11. B) zongorán bűvölt el bennünket; Pereszlényi Réka (9. C) gitárkísérettel énekelt; Suhajda Nikolas (10. A), Kaszás János (gitár) és Deli Bálint (szaxofon, 10. B) alkotta trió népszerű dallamokat szólaltatott meg kiváló minőségben; végül a szintén 12. A osztályos Bakos Jázmin saját maga által írt dalokat adta elő Széchenyi Lili és Rigó László csiszolt zenésztársak körében.
Már az első két nap is rengeteg szervezést igényelt, nem különben a szerdai. A hagyományoknak megfelelően Holicsné Gémesi Boróka ifjúságvédelmi felelős és Várkonyi Piroska szabadidő-szervező koordinálták a programokat. A természettudós bés osztályok bemutató laborórákat tartottak, Dr. Igaz Levente tanár úr hagyományőrző íjászatot szervezett az udvaron.
A DÖK tagjai közül Hadari Kitti Katalin (11. C) és Pálinkás Petra (11. B) végezték a munka legjavát, ők igazgatói dicséretben részesültek. Boróka a közösségi szolgálat teljesítésének széles spektrumáról tartott börzét az érdeklődőknek.
Szondi Ágnes tanárnő a sportnap végtelenül gazdag és a fél iskolát megmozgató mérkőzéseit szervezte meg. Reggel nyolc és délután két óra között iskolánk huszonegy nappalis osztályából tizenhét vett valamelyik labdajátékban. Volt több olyan osztály, melynek tagjai minden sportágban indultak. A legnépszerűbb sportág idén is a röplabda volt, aztán a labdarúgás és végül a kosárlabda. Az egyéni sportágak közül asztaliteniszben 55 tanuló indult, ezenkívül ergo-evezésen és -kerékpáron volt még lehetőségük képességeiket megmérettetni. A tesitanárok végül nemcsak az egyes versenyszámok győzteseit, hanem a legsportosabb osztályokat is jutalmazták alapítványunknak köszönhetően. Így 11–12. évfolyamon a 11. D osztály lett az első, megelőzve a 12. A és 10. E osztályokat. 9–10. évfolyamon a 10. B osztály diadalmaskodott „összetettben”, őket a 9. D és a 9. NY osztályok követték. Szinte felrobbant a tornacsarnok, amikor a tornagyőztes 12. A osztály vegyes röpicsapata a tanárválogatott ellen lépett pályára. Szondi tanárnő, Balogh István és Mile Lajos tanár urak minden mozdulatán látszott, hogy nemcsak tanítják, de űzik is ezt a gyönyörű sportágat. De ki hitte volna, hogy Németh Viktória tanárnő vagy Androvics tanár úr a nyitásban, fogadásban vagy leütésben is jeleskedni képes? A tanárválogatott az elején gyors előnyt szerzett, melyet a sokat cserélő, egymásért minden mozdulatban kitartó végzősök szép lassan ledolgoztak, és végül az életkori előnyből, ha kis különbséggel is, de megérdemelt győzelmet profitáltak. Közben a kinti kis pályán zajlott a focitorna, ennek döntőjében a 11. D meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a hősiesen küzdő 10. E-seket. Az „angol rúgósdit” is tanár–diákmeccs zárta. Ugyan a végzős diákválogatott hamar előnyhöz jutott, de a Krúdy Bálinttal erősítő tanárcsapat fordítani tudott, végül igazságos döntetlen zárta a sportnap gazdag programját.
Iskolánk közössége a Leövey-napok szervezésében és lebonyolításában szerepet vállaló pedagógusoknak és gyerekeknek ezúton mond még egyszer köszönetet. Az LKG közösségi oldalain további képriportok láthatók.